Esélyegyenlőségi terv – MouldTech Systems

I. Bevezetés

A MouldTech Systems Korlátolt Felelőségű Társaság (továbbiakban: MouldTech Systems Kft.) Esélyegyenlőségi Terve az alábbi releváns jogszabályok és dokumentumok rendelkezéseinek figyelembevételével készült:

- Magyarország Alaptörvénye,
- Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.),
- A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.),
- A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.),
- Budapest főváros helyi esélyegyenlőségi programja (2017—2022) (a továbbiakban: FHEP),
- Az Európai Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete (2011. február 16.) az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról.

II. Értelmező rendelkezések

1. Egyenlő bánásmód: az egyenlő bánásmód a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést okoz.

2. Esélyegyenlőség: mindazon jogi és nem jogi eszközök, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein, de legalábbis csökkenjenek a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó egyéneket érő hátrányok.

3. Fogyatékossággal élő ember: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással — illetve ezek bármilyen halmozódásával — él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. (Fot. 4. § a) pont)

4. Jogellenes elkülönítés (szegregáció): az a rendelkezés, amelyik az Ebktv 8. §-ában meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától — anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné - elkülöníti.

5. Közvetlen (nyílt) hátrányos megkülönböztetés: olyan rendelkezés, amelynek következményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviseleti szervhez tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlen(lebb) bánásmódban más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest. (Ebktv. 8. §)

6. Közvetett (rejtett) hátrányos megkülönböztetés az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a fentebb (lásd előző pont) meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos(abb) helyzetbe, mint amilyenben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. (Ebktv. 9. §)

7. Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.

8. "Megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő munkavállalók a fogyatékossággal élő vagy legalább 40 százalékos mértékben csökkent munkaképességű munkavállalók.

9. Nemzeti és etnikai kisebbség: minden olyan, Magyarország területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakosai között számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, akiket a lakosság többi részétől saját nyelvük és kultúrájuk, hagyományaik különböztetnek meg. Olyan összetartozás-tudatról tesznek tanúbizonyságot ugyanakkor, amely mindezek megőrzésére, a történelmileg kialakult közösségük érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

10. Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amelyik az érintett személynek Ebktv 8. §-ában meghatározott [védett] tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. (Ebktv. 10. §)

11. Az egyetemes tervezés olyan tervezési stratégia, amelynek alkalmazásával biztosítható a társadalom lehető legszélesebb rétege számára az akadálymentes, biztonságos és kényelmes környezet, a teljes körű hozzáférés az információkhoz és a kulturális javakhoz, a minél teljesebb részvétel lehetősége a társadalmi tevékenységekben. Az épített környezet formálása során olyan műszaki megoldások élveznek előnyt, amelyek a lehető legtöbb felhasználónak alkalmasak, és egy termékkel szolgálják ki az igénybe vevők különböző, időben, szituációban változó igényeit, szükségleteit. Az egyetemes tervezés elvének alkalmazása mellett is szükséges lehet helyenként speciális eszköz vagy műszaki megoldást alkalmazni. A Fot. 2. cikk meghatározása értelmében egyetemes tervezésen a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetők legyenek adaptálás vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az egyetemes tervezés nem zárhatja ki a fogyatékossággal élő személyek csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák indokolt esetben történő használatát.

12. Észszerű alkalmazkodás: az új térelemek megtervezéséhez képest későbbi fázisban, a már meglévő építmények, terek átalakítására értelmezhető a szintén a Fot. 2. cikkében rögzített , észszerű alkalmazkodás" fogalma. Az észszerű alkalmazkodás azokat az elengedhetetlen, megfelelő módosításokat és változtatásokat jelenti, amelyek nem járnak aránytalan és indokolatlan teherrel, és adott esetben ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személy alapvető emberi jogainak és szabadságainak a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását.

13. Akadálymentesség: az építési törvény (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről) 2. § szerint: ,Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük."

14. Hozzáférhetőség: "A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében a részes államok megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést mind városi, mind vidéki területeken. Ezek az intézkedések magukban foglalják a hozzáférési akadályok és korlátok beazonosítását és felszámolását." (Fot. 9. cikk)

III. Általános célok, etikai elvek

A MouldTech Systems Kft. a következő irányelvek betartására törekszik:
A MouldTech Systems Kft. elkötelezett híve annak, hogy megvalósítandó projektjei során minél jobban nyisson azokra a munkavállalói körökre, amelyek esélyegyenlőségi szempontból még felzárkóztatásra szorulnak. Ennek jegyében célunk az élhetőbb, nem megkülönböztető, az összes lehetséges munkavállaló számára elérhető munkahelyek, munka környezet, munkafeltételek megteremtése.

1) A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód

A MouldTech Systems Kft. a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését.

Ez kiterjed különösen:
- a munkaerő felvételnél,
- alkalmazásnál,
- munkabérek,
- a jövedelmek, juttatások,
- képzés, továbbképzés,
és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre.

A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók bárminemű diszkriminációjára.

Különösen:
- koruk,
- nemük, nemi hovatartozásuk
- családi állapotuk,
- nemzetiségük,
- fajuk,
- származásuk,
- vallásuk,
- politikai meggyőződésük miatt.

2) Az emberi méltóság tiszteletben tartása

A MouldTech Systems Kft. a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekinti a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást.

3) Partneri kapcsolat, együttműködés

Cégünk a foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, természetesen a kölcsönös előnyök biztosítása mellett.

4) Társadalmi szolidaritás

A foglalkoztatás során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése.

5) Méltányos és rugalmas ellátás

A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért cégünk méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, amely elősegíti a foglalkoztatottak lehetőségeinek javulását, megőrzését.

6) Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése

A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családiháztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A családbarát munkahely tágabb értelmezése a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe veszi nemcsak a gyerekek, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékkal élő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is. A családbarát munkahely koncepció nem abból indul ki, hogy mindez kizárólag a nők feladata, ezért lehetővé teszi a munkarend családi szükségletekhez való igazítását, és törekszik arra, hogy mind a nők, mind a férfiak igénybe vegyék a munkaadó által nyújtott lehetőségeket a munka és a magánélet közötti egyensúly erősítésére.

IV. Helyzetfelmérés

A helyzetfelmérés adatai a 2023. november 1-i állapotot tükrözik. A MouldTech Systems Kft-vel munkaviszonyban álló hátrányos munkavállalói csoportok számszerű adatai az alábbiak szerint alakulnak (fő):

Nők	10
40 év feletti munkavállalók	26
Nyugdíjas munkavállalók	1
Fogyatékkal élők	4
Romák	0
Gyermekesek	26
Két vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelők	4
10 éven aluli gyermeket, gyermekeket egyedül nevelők	1
8 általános osztályt végzettek	2

V. Konkrét célok

A MouldTech Systems Kft. az alábbi célokat tűzi ki:

1) A cég ügyvezetői az esélyegyenlőségi terv megvalósulása érdekében esélyegyenlőségi referenst neveznek meg, mely munkakört folyamatosan fenn is tartják.
2) Munkaerő felvétel, alkalmazás terén az egyenlő bánásmódot betartatja.
3) Feltérképezi a meglévő munkaállomány készségeit, képességeit.
4) A munkakör pontos meghatározása az egyéni munkaszerződések alapján, munkaköri leírásban rögzítve történik.
5) Törekszik a munkakör betöltéséhez szükséges képességek elsajátításának támogatására, akár anyagiakkal, akár tanulmányi szabadság kedvezménnyel.
6) Ingyenes karrier tanácsadást biztosít.
7) Kiemelt szerepet kaphat az emberi erőforrás fejlesztése, munkahelyi továbbképzés, átképzés, tanulás szabályozása, akár külsős szakember bevonásával.
8) Megtörténik a munkakörülmények javítása, a 40 év felettiek és a fogyatékos munkavállalók részére.
9) Munkáltatói juttatásokat, kedvezményeket biztosít, különös tekintettel a családos munkavállalókra.
10) Mivel cég Kedvezményezett egy GINOP Plusz projektben, ezért megteszi a szükséges intézkedéseket a horizontális szempontok, kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok teljesítése érdekében.

VI. Programok a célok megvalósítása érdekében

1) A MouldTech Systems Kft. ügyvezetői által kinevezett esélyegyenlőségi referens feladatkörébe tartozik az esélyegyenlőségi terv teljesülésének vizsgálata azzal, hogy éves beszámolót készít a terv teljesülésének vizsgálatáról. Az elkövetkezendő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi tervet előkészíti, külső szakértők bevonásával.
2) Az esélyegyenlőségi referens véleményezi a munkavállaló által beadott panaszt anonim módon, és a munkáltató, valamint a jogi szakértő felé továbbítja.
3) Projektjeinkben a fejlesztési helyszíneink esetében a teljes fizikai akadálymentesítés a cél, a többi fejlesztésünk esetében a fogyatékkal élők számára biztosított infókommunikációs hozzáférést valósítanánk meg az eszközök, szolgáltatások használatához.
4) Az otthoni internetes munkához eszköz beszerzésben történő segítségnyújtás lehetőségét megteremtjük.
5) Munkaerő felvétel, alkalmazás terén egyenlő bánásmód betartása: az egyenlő bánásmód elve megvalósulásának alapfeltétele a munkaerő felvételnél. Álláshirdetésekben nem szerepelhetnek életkori kitételek, a dolgozó nemének meghatározása. A munkaerő felvételnél a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, jártasságra helyezzük. A tanulást, továbbképzést igénylő munkaköröknél se utasítsuk el a 40 év feletti jelentkezőket.
6) Ahol lehetséges, távmunka lehetőséget biztosítanánk fogyatékkal élők munkavégzéséhez.
7) Az esélyegyenlőség és az információs kommunikáció jegyében, a honlapunkat és a munka támogatására szolgáló szoftveralkalmazásokat mobileszköz kompatibilissé alakítjuk ki, így biztosítva az otthoni és irodán kívüli munka lehetőségét a kis kijelzővel rendelkezők részére is.
8) Honlapunkon biztosítanunk szükséges olyan felületet, ahol munkavállalóink — akár anonim módon - bejelenthetik az esélyegyenlőséggel kapcsolatos észrevételeiket, panaszukat. Biztosítani szükséges ezek megfelelő szakmai, jogi vizsgálatát.
9) Emberi erőforrás fejlesztése, munkahelyi továbbképzés átképzés tanulás: Az életkortól függetlenül az egész életen át való tanulást kell biztosítani. Valamennyi aktív életkorban lévő munkavállaló részére biztosítani kell a továbbképzést, átképzést és a tanulási lehetőséget. A 40 év felettiek részére kiemelt módon kell biztosítani az átképzés és egyéb tanulási lehetőségeket. Szervezni kell a 40 év feletti munkavállalók részére képzéseket (nyelvi, informatikai).
10) Munkakörülmények javítása a 40 év felettiek és a hátrányos helyzetű munkavállalók vonatkozásában:
Meg kell szervezni éves prevenciós szűrővizsgálatokat. A munkakörülmények kialakításánál segítsék elő az öregedéssel járó változások ellensúlyozására a megfelelő munkabiztonsági körülményeket.
11) Munkáltatói juttatások, kedvezmények biztosítása:
Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, mely hátrányos megkülönböztetést eredményezhet a juttatások, kedvezmények adása terén a 40 év felettiek és a hátrányos helyzetű egyéb csoportoknál. Gyermekeseknél beiskolázási támogatást kell biztosítani, valamint törvényben előírt munkaidő kedvezményt. A törvényben előírt szabadságot kell kiadni egyes családi eseményeknél (születés, esküvő, haláleset stb.)

Az esélyegyenlőségi tervet az aláírók a 2023. december 1-től 2027. május 31-ig tartó időszakra fogadják el.
A következő időszakra szóló Esélyegyenlőségi Terv elfogadási határideje: 2027. május 31.

Jelen esélyegyenlőségi tervet a munkahelyi esélyegyég érdekében a MouldTech Systems Kft. ügyvezetői fogadnak el.

Letölthető formátum

Az esélyegyenlőségi tervet PDF formátumban az alábbi hivatkozásról töltheti le:

Letöltés

Esélyegyenlőségi intézkedések

MouldTech Systems Kft.

GINOP PLUSZ-2.1.1-21-2022-00086 azonosítószámú projekt feltételeinek megfelelően.

Készítette: INNOVATIO Management Kft.

1. Jogszabályi háttér

Az Európai Uniós jogszabályi háttérrel történő (jogyharmonizációnak köszönhetően 2023. július 8-tól módosult a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében meghirdetett, nagy támogatási mértékű pályázatokra vonatkozóan a horizontális szempontoknak való megfelelés. A közlemény — melynek tartalma ezentúl a Pályázati Feléhívás része — kiemelten felhívja a figyelmet az alábbiakra:

A módosítás érinti a tartalmi értékelési szempontokat, az esélyegyenlőség érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségeket, valamint kiegészítésre kerültek a felhívás indikátorai.

Az Európai Uniós forrásból támogatott projektek kedvezményezettje köteles a projektre vonatkozó európai uniós és hazai környezetvédelmi és esélyegyenlőségi előírásokat, jogszabályokat, az elővigyázatosság és a ,ne okozz jelentős kárt" elveket betartani, a projekt által érintett területen a védett környezeti, természeti és kulturális értékeket megőrizni, a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során megszüntetni.

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról az alap jogszabály, melyet alkalmazni szükséges. (1.sz. melléklet)
A csekély összegű támogatási összeget nem meghaladó projektnél esélyegyenlőségi — nyilatkozat alkalmazása-, ezt meghaladó összegű támogatások esetében esélyegyenlőségi terv és esélyegyenlőségi szakértő alkalmazása is kötelező.

Konzorciumban megvalósuló projekt esetén az esélyegyenlőségi terv meglétét a konzorciumvezetőnek kell igazolnia, melyet a záró kifizetési igénylés mellékleteként szükséges benyújtani.

Konzorciumban megvalósuló projekt esetén az esélyegyenlőségi szakértőt a konzorciumvezetőnek kell alkalmaznia a projekt teljes időtartama alatt.

Megállapítható, hogy fenti jogszabályok és módosítások vonatkoznak a már futó projektekre is, így jelen, GINOP. PLUSZ-2.1.1-21-2022-00086 azonosítószámú projektre is (a projekt támogatási összege meghaladja a csekély összegű támogatási összeget), a kötelezően teljesítendő esélyegyenlőségi követelményeket is érinti, bár a módosításban foglalt határidőknek megfelelés problémás, mivel a módosítás a projekt kezdése után jelent meg.

A követelmények jelentős, előre nem tervezett többlet feladattal látják el a projekt megvalósítóit, ezért jelen dokumentum az intézkedések hátterét és megvalósulását hivatott bemutatni.

Az esélyegyenlőségi követelményeknek való megfelelés szabályait a hatályos Pályázati Felhívás (2.sz. melléklet), a vonatkozó Általános Útmutató a Felhívásokhoz (3.sz. melléklet) és az Ú0$tmutató a horizontális követelményekről és a támogatott horizontális tevékenységekről című dokumentum (4.sz. melléklet) tartalmazzák.

2. Horizontális követelmények
Az uniós támogatás feltétele, hogy a projekt a közvetlen célja mellett az uniós jogszabályokban meghatározott társadalmi és környezetvédelmi szempontokat is érvényesítsen. Az ilyen célokhoz, szempontokhoz kapcsolódó elveket nevezzük horizontális követelményeknek. A GINOP Plusz uniós forrását biztosító alapokra vonatkozó uniós jogszabályok négy horizontális elvet határoznak meg a 2021-27-es időszakra, ebből a 2. és 3. vonatkozik jelen intézkedésekre:

2. A nők és férfiak egyenlőségének érvényesítése, elősegítése a programok előkészítése és megvalósítása során (EU) 2021/1060 Rendelet, 9. cikkely (2) (EU) 2021/1057 Rendelet, 6. cikkely

3. A nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés megelőzése és a fogyatékos személyek hozzáférésének segítése (EU) 2021/1060 Rendelet, 9. cikkely (3) (EU) 2021/1057 Rendelet, 6. cikkely.

A gyakorlatban ezeknek az elveknek az alkalmazása azt jelenti, hogy a kedvezményezettnek a projekt tervezése és megvalósítása során folyamatosan vizsgálnia kell, hogy a saját projektjének működése és eredményei hogyan érintik, befolyásolják azt a közösséget és azt a környezetet (beleértve a helyi környezeten és közösségen túli, negatív tovább gyűrűző hatásokat is), amiben a projekt megvalósul.
Például azzal, hogy az előkészítés és a végrehajtás során felteszik maguknak és megválaszolják a következő kérdéseket:

- a projektjük közvetlenül vagy közvetetten hátrányosan érint-e bármely csoportot, és ha igen, mit fognak tenni ennek megelőzésére, ellensúlyozására?

- a projekt vagy annak eredményei hozzáférhetőek-e a fogyatékos személyek számára, illetve milyen eszközökkel fogják számukra is hozzáférhetővé tenni azt?

A projektek átgondolása az esélyegyenlőség szempontjai szerint formálja az érintett szervezetek működését, ami hosszú távon, a projektek lezárását követően is éreztetheti majd hatását és hozzájárulhat egy mindenki számára élhetőbb és fenntarthatóbb környezet és társadalom létrehozásához.

2.1. A nők és férfiak egyenlőségének érvényesítése, elősegítése a programok előkészítése és megvalósítása során

A nők és férfiak egyenlősége az Alapjogi Chartában foglalt alapvető jogok egyike és az Európai Unió egyik alapelve5, amit minden szakpolitikai intézkedés tervezése és a végrehajtása során figyelembe kell venni, vizsgálva, hogy egy adott intézkedésnek milyen hatásai lehetnek a nők és a férfiak helyzetére.
Az uniós stratégiák a nők és férfiak egyenlőségére nem csupán társadalmi, hanem gazdasági szempontból is meghatározó tényezőként tekintenek, ami alapvetően befolyásolja, hogy az EU mennyiben tudja gazdasági lehetőségeit kihasználni.

A gazdaságfejlesztés szempontjából fontos kiemelni, hogy Magyarországon a nők - bár nagyobb arányban vesznek részt a felsőoktatásban, mint a férfiak - hátrányban vannak a tudományos élet területén, a munkaerőpiaci részvétel, a jövedelem, vagy a vezetővé válás szempontjából.
Ugyanakkor az egészségi állapotot tekintve a férfiak, és különösen az alacsony iskolázottságú férfiak6, hátránya nagyobb, mint a nőké az uniós országok átlagához képest. A nők és férfiak egyenlősége elvének az uniós támogatásokhoz kapcsolódó elvárásként érvényesítése hozzájárulhat ezeknek a - sok esetben a szemléletmóddal, az intézményi berendezkedéssel és gyakorlattal is összefüggő - hátrányoknak a csökkentéséhez.

Az esélyegyenlőség érdekében kötelezően, alapelvként érvényesítendő elvárások a következők:

- A program végrehajtásának valamennyi szintjén és szakaszában elő kell segíteni a nők és férfiak közti egyenlőség érvényesülését, vizsgálni kell a tervezett intézkedések és projektek potenciális hatását a nemek közötti egyenlőségre.

- Az európai uniós forrásból támogatott projektek kedvezményezettje köteles a projektre vonatkozó európai uniós és hazai esélyegyenlőségi előírásokat, jogszabályokat betartani, és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során megszüntetni.

A nők gazdasági és munkaerőpiaci hátrányai jelentős részben a gyermekvállalással függnek össze, és a családbarát megoldások segíthetik az egyenlőtlenségek, hátrányok csökkentését. Az ESZA-4 források kapcsán - ami a GINOP Plusz Operatív Program esetében a 3-5. prioritásokat jelenti — elvárás, hogy a támogatások növeljék a nők részvételét a foglalkoztatásban, és javuljon a munka és a magánélet összeegyeztethetősége, valamint hogy segítsék a szegénység női problémává válásának és a nemi alapú megkülönböztetés megelőzését a munkaerőpiacon, az oktatásban és a képzésben.

Az alábbi kérdések megválaszolása segít végig gondolni a tervezés és a megvalósítás során is, hogy projekt és a projektet működtető szervezet mennyiben érvényesíti a nők és férfiak egyenlőségének szempontjait.

2.2. A hátrányos megkülönböztetés megelőzése, beleértve a fogyatékos személyek hozzáférésének segítését is

Az uniós forrásból támogatott projektek kapcsán kötelezően érvényesítendő alapelv a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés megelőzése, az ilyen megkülönböztetésből fakadó hátrányok csökkentése, az érintett emberek társadalmi-gazdasági részvételének segítése, az esélyteremtés. Az uniós támogatásból megvalósuló projektek esetében ez azoknak a csoportoknak a segítését és szempontjaik kiemelt figyelembevételét jelenti, akik az előítéletek vagy intézményrendszeri, illetve strukturális adottságok miatt fokozottan ki vannak téve a hátrányos megkülönböztetés veszélyének, vagy a projektekben való részvételhez vagy érdekeik megjelenítéséhez támogatásra van szükségük.

A szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése az Európai Unió egyik kiemelt célja. A területhez kapcsolódó célokat és feladatokat az Európai Bizottság "A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja. A szociális és területi kohézió európai keretrendszere" (COM (2010) 758) elnevezésű dokumentumban foglalta össze.

A szociális és területi kohézió európai keretrendszere olyan uniós szintű megközelítés kidolgozását tűzi ki célul, amely kiterjed a társadalmi befogadással összefüggő valamennyi területre, különösen a következőkre:

- a munkához jutás lehetősége, a munkahelyteremtésre és a munkavállalók készségeinek fejlesztésére irányuló nemzeti befogadási stratégiák és európai stratégia értékelésével; az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a szociális védelem, különösen az öregedő társadalommal és a társadalmi kirekesztés növekedésével összefüggésben;
- oktatás- és ifjúságpolitika, az iskolai lemorzsolódás és az oktatásban tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése érdekében;
- a menekültek gazdasági és társadalmi integrációja, új európai stratégia révén;
- a megkülönböztetés elleni küzdelem, különösen a kisebbségekkel, a fogyatékos személyekkel és a hajléktalanokkal szemben megnyilvánuló megkülönböztetés elleni fellépéssel, a pénzügyi függetlenség és a nemek közötti egyenlőség javítása mellett;
- hozzáférés az információs és kommunikációs technológiákhoz, hálózati szolgáltatásokhoz, továbbá pénzügyi (alapvető banki) és energetikai szolgáltatásokhoz (világítás és fűtés)."

A diszkriminációmentesség biztosítása érdekében az alábbi szempontokat kell a projektet tervező vagy megvalósító kedvezményezettnek megvizsgálnia és folyamatosan szem előtt tartania:

A fogyatékos személyek hozzáférése érdekében a kötelezően, alapelvként érvényesítendő elvárások a következők:

- Az európai uniós forrásból támogatott projektek kedvezményezettje köteles a projekt végrehajtása során a Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló ENSZ-egyezményt a 2010/48/EK tanácsi határozattal összhangban alkalmazni. A projektek végrehajtása során a fogyatékos személyeket megillető alapvető emberi jogokat — többek között akadálymentesítéssel és az ehhez kapcsolódó szabványok alkalmazásával — biztosítani kell.
- A kedvezményezett a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a támogatást igénylő esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.

2.3. A projekt jellegétől függően bizonyos további elvárások megvalósítása is kötelező

- A 2007. évi XCII. törvény 9. cikke értelmében a nyilvánosság számára nyitva és rendelkezésre álló létesítmények és szolgáltatások hozzáférhetőségét biztosítani kell. Ennek érdekében az ilyen létesítmények (pl. a közösségi célú funkciókat ellátó, ügyfélforgalmat lebonyolító épület/épületrész) építése/felújítása során kötelező a projektarányos akadálymentesítés, valamint az infokommunikációs akadálymentesítés. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény értelmében közszolgáltatásokhoz (pl. közhatalmi, önkormányzati tevékenységek, oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási, közlekedési, ügyfélszolgálati — szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység) kapcsolódó fejlesztéseket (beleértve az infrastrukturális, szolgáltatás, infokommunikációs fejlesztéseket) az egyetemes tervezés alapelvét figyelembe véve komplex akadálymentesítést elvégezve kell végrehajtani.
Ha a támogatást igénylő települési önkormányzat, az igénylőnek igazolnia kell a helyi esélyegyenlőségi program meglétét az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdésének megfelelően.
Ha a támogatást igénylő ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szerv, vagy többségi állami tulajdonban álló jogi személy, az igénylőnek igazolnia kell az esélyegyenlőségi terv meglétét az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. §-nak megfelelően.
A felhívás indokolt esetben az esélyegyenlőségi terven túl az esélyegyenlőségi terv végrehajtását szolgáló intézkedési terv kidolgozását is előírhatja.

3. A támogatott horizontális tevékenységek vállalása

A GINOP Plusz esetében minden támogatott projektre vonatkozó követelmény az Útmutató 1. fejezetében foglalt horizontális elveknek való megfelelés.

Emellett az 50 millió forintot meghaladó összegben igényelt támogatás esetén a pályázónak kötelező vállalnia támogatott horizontális tevékenységet az alábbi táblázatban foglaltak szerint:

Legalább 25 millió forint, de legfeljebb 50 millió forint igényelt támogatás esetén a pályázónak lehetősége van arra, hogy az általa választott horizontális tevékenységek megvalósításához támogatást igényeljen.

Az Útmutató 1. fejezetében foglalt horizontális elvek betartása kötelező. Kötelező vállalni minimum 1 db környezeti fenntarthatósággal összefüggő tevékenységet és 1 db esélyegyenlőségi tevékenységet a felsorolt tevékenységek közül.

3.1. — A választható támogatott horizontális tevékenységek listája

A választható támogatott horizontális tevékenységből az alábbiak megvalósítása (legalább részben) javasolt:

- HTK15 A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése
- HTEO1 Vezetők, munkatársak részvétele esélyegyenlőségi képzésen
- HTEO2 Ügyfélkapcsolati munkatársak részvétele esélyegyenlőségi képzésen
- HTEO3 Képző, fejlesztő munkatársak részvétele esélyegyenlőségi képzésen
- HTEO4 Vezetők, munkatársak részvétele nemek közötti esélyegyenlőség képzésen
- HTEO7 Együttműködés a projekt tervezésében, megvalósításában esélyegyenlőségi területen kompetens szervezettel
- HTE16 Munkahelyi és szolgáltatási környezet esélyegyenlőségi fejlesztése

4. Intézkedéseket támogató szervezet

Kifejezetten javasolt az adott témakörnek megfelelő kompetens szakember, illetve szervezet bevonása a tevékenység tervezésébe és megvalósításába; egy tevékenység teljesítésébe több szakember, szervezet is bevonható. A szakmai támogatás segíti a támogatást igénylő számára leginkább aktuális és megfelelő tevékenység kiválasztását, majd annak testre szabását, a konkrét tartalom kidolgozását. Így a tevékenység a támogatást igénylő számára is észszerű és optimális módon valósul meg, és a horizontális elvek is érvényesülnek. Az esélyegyenlőségi szakértőt a projekt megvalósítási időszakában kell alkalmazni megbízási- vagy munkaszerződés keretében, melyet a záró elszámolás során kell benyújtani. Az esélyegyenlőségi területen kompetens szervezettel való együttműködésnek a projekt megvalósítási időszakában kell megvalósulnia és elvárás, hogy az együttműködés célja a kedvezményezett szervezet működésének az esélyegyenlőségi szempontok szerinti vizsgálata és/vagy az esélyegyenlőségi szempontok megfelelő érvényesítése legyen. Az együttműködést megbízási szerződéssel szükséges alátámasztani a záró elszámolás benyújtásakor. Tehát a Támogató útmutatása alapján az esélyegyenlőség érvényesítéséhez kötelező esélyegyenlőségi szakértő alkalmazása, vagy az esélyegyenlőségi területen kompetens szervezettel való együttműködés. Az alátámasztáshoz — legkésőbb a záró beszámoló benyújtásakor — szükséges csatolni a szakértővel/szervezettel megkötött együttműködési szerződést/megbízási szerződést/munkaszerződést, továbbá nyilatkozatot a szakértő vagy szervezet által elvégzett feladatokról.

Az intézkedéseket támogató szervezet a projektmenedzsmentet is ellátó vállalkozás lett, mely rendelkezik a háttérdokumentumokban megfogalmazott követelmények teljesítéséhez szükséges relevanciával, tapasztalattal és igazolásokkal.

4.1. — Az együttműködés elvárt mutatói

A kedvezményezettnek a projekt tervezése, illetve megvalósítása során aktívan együtt kell működnie legalább egy olyan kompetens szervezettel, amely a diszkrimináció kockázatával jellemezhető csoportok esélyegyenlőségét támogatja, a projekt esélyegyenlőségi jellegének biztosítása, illetve a meglévő hátrányok kompenzációja érdekében. Ilyen együttműködés például a projekt hozzáférhetőségét segítő megoldások kidolgozása vagy az akadálymentesítési tervek véleményeztetése fogyatékos embereket képviselő szervezettel; családbarát javaslatok gyűjtése közterület átalakítást célzó projekthez; irányítási, gyártási, működési, közigazgatási stb. folyamatok kidolgozása, átalakítása, felülvizsgálata során. A teljesítendő indikátor a projekt tervezésébe, megvalósításába bevont, az esélyegyenlőségi területen kompetens szervezetek száma (db). Ennek igazolási módja a projektre vonatkozó szolgáltatási szerződés vagy együttműködési megállapodás. Az együttműködő szervezet által a projektre vonatkozóan kiadott releváns szakmai vélemény és javaslatok, valamint a kedvezményezett azok beépítésére vonatkozó nyilatkozatát tartalmazó dokumentum.

4.2. — A bevont szervezet relevanciája

A projektbe, illetve esélyegyenlőségi intézkedések megvalósításába bevont szervezet az INNOVATIOÓ Management Kft. (székhely: 3300 Eger, Pacsirta u. 34/A, adószám: 24860695-2-10), melynek kompetenciáját az alábbi mellékletekkel igazolja:

- Megbízási szerződés (projektmenedzsment -- esélyegyenlőség) — 5.sz. melléklet
- Megfelelősségi nyilatkozat — 6.sz. melléklet
- Jogi háttér biztosításának igazolása — 7.sz. melléklet

5. Ajánlott és tervezett intézkedések

A dokumentum 3.1. pontjában korábban felsorolt, lehetséges esélyegyenlőségi intézkedésekből az alábbiakat javasoljuk megvalósításra:

1. Esélyegyenlőségi terv aktualizálása a hatályos jogszabályok és pályázati dokumentumoknak megfelelően.
2. A Kedvezményezettnél kinevezett esélyegyenlőségi referens foglalkoztatásának, illetve munkakörének fenntartása a jövőben is.
3. Esélyegyenlőségi szakember vagy szervezet bevonása (jelen dokumentummal igazolva).
4. Kedvezményezett nyilatkozata az esélyegyenlőségi szakember vagy szervezet által javasolt intézkedések beépítésére, megvalósítására vonatkozóan. (8.sz. melléklet)
5. Esélyegyenlőségi képzéseken való részvétel.
6. Honlap fejlesztése az esélyegyenlőségi intézkedéseknek megfelelően.

5.1. — Esélyegyenlőségi terv

A MouldTech Systems Kft. a pályázat benyújtásakor és megvalósítás kezdetekor hatályos pályázati dokumentumoknak megfelelően rendelkezett Esélyegyenlőségi tervvel, melyet 2020. január 2. keltezéssel állítottak ki és 2022. december 31-ig hatályos volt. (9.sz. melléklet)
A GINOP Plusz pályázati kereteknek megfelelően az esélyegyenlőségi terv frissítése szükségessé vált, mely az intézkedések alapjait is lefekteti. (10.sz. melléklet)

5.2. Esélyegyenlőségi referens

Ugyan a módosított pályázati felhívás és útmutató az esélyegyenlőségi referensről már nem rendelkezik, javasoljuk, hogy az esélyegyenlőségi szakember bevonása mellett ezt a munkaköri státuszt Kedvezményezett továbbra is tartsa fenn.
A hatályos referens igazoló dokumentumait a 11.sz. melléklet tartalmazza.

5.3. Esélyegyenlőségi szakember vagy szervezet

Mivel előírás a projekt horizontális szempontjainak teljesítéséhez a megfelelő esélyegyenlőségi szakemberek (vagy szervezet) bevonása, ezért ezt Kedvezményezettnek teljesítenie kell. Jelen dokumentum és mellékletei ezen teljesítést hivatottak igazolni.

5.4. Kedvezményezett nyilatkozata

A bevont, esélyegyenlőségi intézkedések megvalósításában részt vevő szervezet által tett javaslatokat a MouldTech Systems Kft. aláírásra jogosult képviselője nyilatkozat formájában — mint kötelezvényt — elfogadja, és az abban foglaltakat maradéktalanul teljesíti. A nyilatkozatot a 8.sz. melléklet tartalmazza.

5.5. — Esélyegyenlőségi képzések

Az esélyegyenlőségi képzések csoportos vagy egyéni formában is igénybe vehetők. A képzés igénybe vehető kifejezetten a támogatást igénylő számára megrendelt szolgáltatásként, például abban az esetben, ha a támogatást igénylő több munkatársát is delegálja csoportos képzésre. Emellett a képzés igénybe vehető olyan módon is, hogy a támogatást igénylő által delegált személy bekapcsolódik a képzést végző szervezet által meghirdetett programba.
Az intézkedést támogató szervezet javaslatára kifejezetten a Kedvezményezett számára történt meg a képzések megvalósítása, azaz csak a MouldTech Systems Kft. vezető beosztásban elhelyezkedő kollégái vettek részt azokon.

A képzés megtartásának igazolásaként az alábbi dokumentumok kerültek csatolásra mellékletként:

- esélyegyenlőségi képzés tananyaga (12.sz. melléklet);
- képzés jelenléti íve (13.sz. melléklet).

5.6. — Honlap fejlesztése

Összhangban a horizontális szempontokat rendező jogszabályokkal és pályázati dokumentumokkal, valamint a hatályos esélyegyenlőségi tervvel javasoljuk a MouldTech Systems Kft. honlapjának bővítését egy esélyegyenlőségi intézkedéseket szolgáló aloldallal.
Az aloldal funkciója a foglalkoztatottak részére készül, ahol esélyegyenlőségi kérdésekben javaslattételi és bejelentési, valamint panasztételi lehetőségük lesz. Az aloldalnak az alábbi feladatokat kell tudnia ellátni:

- anonim bejelentési lehetőség, a bejelentő személyének teljes titokban tartásával;
- amennyiben vállalja a bejelentő a személyazonosságát, akkor sem szivároghat ki ez az információ a jogosult intézkedők személyén túl;
- a javaslattétel vagy bejelentés kizárólag az erre kinevezett személyek (esélyegyenlőségi referens, esélyegyenlőségi szakember) részére kerül továbbításra;

Amennyiben szükséges, az esélyegyenlőségi bejelentés vagy panasz kivizsgálására — továbbra is a személyazonosság védelme mellett — bevonhatók további kollégák (pl. vezetőség), vagy külsős szakemberek (esélyegyenlőségi szakértő, jogi szakember. Az intézkedés során megvalósult honlap bővítés igazolásaként képernyőképek kerültek csatolásra (14.sz. melléklet), illetve az aloldal elérhető a https://mouldtechsystems.hu/ címen.