Ilyen fejlesztésekkel léphet előre Magyarország az ipari értékláncban

Példaértékű együttműködés született a Bosch és a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem között, idén tavasszal adták át az egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot.

A szereplők együttműködése már 15 éves múltra tekint vissza, azonban a jelenlegi beruházás új mérföldkőnek számít, egyben dimenzióváltást is jelent, hiszen a diákok és az oktatók egyaránt a legmodernebb eszközökkel kísérletezhetnek a laborban. A BME és a Bosch szakemberei olyan szimulációs és tesztelési környezetben dolgozhatnak, ahol az elektromos hajtáslánc, illetve részegységeinek működését az eddigieknél pontosabban tudják modellezni, és a közös kutatás-fejlesztési munka eredményeként az elektromos járművek működését még inkább tudják optimalizálni.

Az új létesítményben folyó szakmai munka egyik első, és igen látványos eredménye egy harmadik szereplővel, a MouldTech Systems-szel közösen fejlesztett Alfa Tipo 184, egy, az ’50-es évek jellegzetességeit idéző Formula 1-es versenyautó újragondolt, elektrifikált változata, amely szeptemberben a müncheni IAA MOBILITY 2023 nemzetközi autóipari kiállításon, a HIPA standján is bemutatkozott.

A Központban 60-80 egyetemi hallgató, illetve az oktatók a jelenleg elérhető legmodernebb ipari környezetben végezhetik a kutatásaikat, ezzel még inkább bekerülnek a hazai ipar vérkeringésébe, az olyan szereplők, mint a Bosch pedig magasszintű tudást vonhatnak be a fejlesztéseikhez.

A kialakított szinergia az egész hazai gazdaságra pozitívan hat, hiszen biztosítja, hogy innovatív magyar techcégek is be tudjanak kapcsolódni számos projektbe, további tapasztalatokat szerezve piackész termékek fejlesztésében.

„A BME tudatosan kereste az olyan nagy autóipari szereplőket, amelyekkel szoros szakmai együttműködést tud létrehozni. Magyarországon jó példával szolgált a Mercedes Kecskeméten – amely a tervezési folyamatokba a MOME-t is bevonja –, vagy az Audi Győrben. A legnagyobb kihívás az volt, hogy Budapesten és közvetlen környezetében gyakorlatilag megszűnt a klasszikus magyar járműipar. Öt éve kezdtük meg a tárgyalást a Boschsal, és hamar közös nevezőre jutottunk, ennek a folyamatnak az egyik legjelentősebb mérföldköve a tavasszal átadott központ.

Az egyetem feladata az, hogy olyan mérnököket képezzen, akik magas szintű és releváns tudással járulhatnak hozzá az ipari fejlesztésekhez, ezzel nemcsak saját karriercéljaikat, hanem az egész nemzetgazdaságot is segítik.

Az a célunk, hogy olyan tudást adjunk számukra, amellyel a lehető legtöbb problémát, feladatot meg tudják oldani, függetlenül attól, hogy ez nagyvállalati vagy KKV környezetben történik”

– mondta el Prof. Zöldy Máté, BME MSc Járműmérnök Szakbizottság vezetője.

Megújul a tanterv

Az egyetem új tanterven is dolgozik, amit már jövő évben bevezetnének az oktatásba. Olyan szempontokat, struktúrát, szemléletet integrálnak a képzésbe, amelyek nemcsak az egyéni kompetenciafejlesztést szolgálják, hanem előtérbe helyezik a valós munkakörnyezetnek megfelelő projektmenedzsment-tudást, az együttműködés készségét és a döntési képességeket is. Ezzel a frissdiplomások sokkal gyorsabban és hatékonyabban illeszkednek be bármely meglévő szervezetbe, a ma már alapvetőnek számító készségeket nem az első munkahelyükön kell elsajátítaniuk.

Ebben a magánszektor is különösen érdekelt, ezért a törekvés klasszikus win-win helyzetet teremt.

„Természetesen fontos számunkra, hogy folyamatosan biztosítani tudjuk, hogy a Boschhoz szakmailag felkészült és magas minőségű tudással rendelkező frissdiplomás mérnökök érkezzenek, de a BME-s együttműködésünk messze túlmutat a rekrutációs céljainkon. Úgy gondoljuk, hogy az egész ipari szektornak – beleértve minket is – az kedvez, ha egyre több jól képzett szakember, egyre magasabb hozzáadott értékű munkát tud elvégezni az országban, mert ez magával hozza azokat a típusú feladatokat is, amelyek az értékláncokban előrébb helyezik Magyarországot. Fontos, hogy ne csak a nagyvállalatok, hanem a KKV-k is hozzájussanak a megfelelő know-how-hoz, hiszen nélkülük nem lehetséges ezeknek a céloknak az elérése.

A Bosch, globális cégként számos telephellyel, leányvállalattal rendelkezik szerte a világon, és nagy a verseny, hogy egy-egy fejlesztés lehetőségét ki kapja meg. A Kompetencia Központban például olyan kutatásokat tudunk folytatni, melyek segítségével növelhető és még pontosabban előre jelezhető lesz az elektromos autók hatótávja.

Mindez Magyarországot is előtérbe helyezi a Bosch ökoszisztémán belül.

Ezért is fontos, hogy olyan kreatív szakemberekkel dolgozhassunk együtt, akik nekünk is új impulzusokat, új szemléletet tudnak adni”

– monda el Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója.

Sikeres KKV-k nélkül nem megy

A hazai innovatív KKV-k fejlődésében nagy szükség van az olyan szereplőkre, amelyek szakmai támogatást tudnak biztosítani számukra, hiszen nem feltétlenül elvárható – egy bizonyos fejlettségi szint eléréséig –, hogy olyan rendkívül költséges beruházásokat tudjanak végrehajtani, amivel egy ötletet egészen a piackész termékig tudjanak lefejleszteni.

Ehhez a pályázati források mellett egyetemi intézmények és nagyvállalatok is hozzájárulhatnak, úgy, hogy minden szereplő előnyére fordítja az együttműködést, mindenki profitál belőle.

Az Alfa Tipo 184 versenyautó elektrifikációja is ilyen, minden fél: a BME, a Bosch és az ötletet hozó MouldTech Systems is meg tudta valósítani a célját, amelynek eredményeként megszülethetett a jármű, amely ráadásul a gyártási kapacitásoknak köszönhetően dobozos termékként is megvásárolható a világpiacon.

„Számos nagyon jól működő hazai vállalkozás van, amely OEM vagy tier beszállítóként magas minőségű termékeket tud gyártani, mi viszont ezek mellett komoly fejlesztési tevékenységbe is fogtunk. 2015-2017 között döntöttük el, hogy nem elsősorban kapacitást, hanem kompetenciákat fejlesztünk, a cég profitját pedig K+F fejlesztésekre fordítjuk. Akkor már egyértelműen látszott, hogy a Grean Deal mindent felül fog írni, és mi kis, rugalmas cégként ebből tudunk profitálni. Számos egyetemmel van együttműködésünk, agráripari permeteződrónjaink pedig már közforgalomban is megvásárolhatók, egyre népszerűbbek külföldön is. Az Alfa Tipo 184 gyártásával egy brit partner keresett meg bennünket, a fejlesztésekben pedig a Bosch és a BME volt a segítségünkre.

Hatékony tudás- és feladatmegosztással egy sokak számára vonzó terméket tudtunk létrehozni, amely már a világpiac érdeklődését is felkeltette.

Mi olyan mérnököket keresünk, akik alkotni szeretnének, egy fejlesztés minden szegmensére rálátni, kis csapatban működni. Ilyen módon nem feltétlenül ugyanazokat a kollégákat keressük, mint egy nagyvállalat, igyekszünk érdekes, kreatív projektekkel megszólítani, és adott esetben hazacsábítani az agilis szakembereket”

– mondta el Molnár Gábor, a MouldTech Systems ügyvezető igazgatója.

Azon túl, hogy a közös munka eredményeként egy számos innovatív megoldást tartalmazó, látványos jármű született, egyfajta pilot projektként is értelmezhető, amely az egyetem, egy ipari óriás és egy hazai innovatív KKV együttműködésében jöhetett létre, és példaként szolgálhat a jövőben.

_{forrás: portfolio.hu}